Az Európai Unió a koronavírus-járvány elleni küzdelem jegyében 700 millió adagnyi oltóanyag megosztását ígérte az arra rászoruló országokkal 2022 közepéig, és jó úton halad, afelé, hogy ezen ígéretét teljesítése - jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön.
Tizenhat évnyi kormányzás után távozott hivatalából Angela Merkel. Németország első női kancellárjának történelmi jelentőségét kár lenne tagadni, és ez nemcsak Németországra, hanem Európára is érvényes. A politikus hazájában még a mai napig is kiemelkedő népszerűségnek örvend. Olyannyira, hogy még az új kancellár, a rivális pártban politizáló Olaf Scholz is Merkel örököseként kívánta magát beállítani a választási kampány során. Az vitathatatlan, hogy a Merkel-korszak hagyatéka még évtizedeken át éreztetheti hatását a kontinensen. Ennél azonban érdekesebb kérdés, hogy miként válhatott egy politikába viszonylag későn becsatlakozó keletnémet kutatóból Európa de facto vezetője.Többek közt ezekről beszélget a Portfolio podcastjában Orosz Márton és Palkovics Máté, a Portfolio elemzője.
Az idei év az Európai Unió három nagy gazdasága szempontjából is tartogat jelentős meglepetéseket. Németországban új kormány állt fel, lezárva ezzel a 16 éven át tartó Merkel-korszakot. Franciaországban elnökválasztásra készülnek, amelynek kimenetele megjósolhatatlan ugyan, hatása viszont igen jelentős lehet az európai viszonyokra. Olaszországban pedig azt találgatja mindenki, hogy marad-e hivatalában a népszerű technokrata kormányfő, Mario Draghi – írja a CNBC.
A tegnapi naptól fél éven keresztül Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét, ez pedig kiváló alkalom lehet Emmanuel Macron számára, hogy megvalósítsa régóta hangoztatott elképzeléseit az integrációs projekt mélyítésére vonatkozóan. A franciák többek közt a gazdasági együttműködés, a bevándorlás, valamint a stratégiai autonómia kérdésében szeretnének átütő reformokat elindítani. Az elnökség eredményessége azonban nagyban függ attól, hogy ki nyeri majd az áprilisban esedékes francia elnökválasztást, illetve, hogy mi lesz a másik legfontosabb uniós tagállam, Németország válasza az átalakítás ötletére. Berlinben ugyanis pár hete új kormány alakult, amely nagy mértékben rajzolhatja át az európai erőviszonyokat.
Elfogadta a kormány a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus két alapvető dokumentumát, a felzárkóztatási (kohéziós) programok kereteit rögzítő ún. Partnerségi Megállapodást, illetve a Közös Agrárpolitika 2023–2027 közötti időszakra vonatkozó Stratégiai Tervének irányait. Előbbi mintegy 9100 milliárd forintos keretösszegről szól és a Miniszterelnökség azt is közölte, hogy ennek legalább a 65%-át a 4 legfejletlenebb magyar régióba fogja irányítani a pályázatok kiírása és a források odaítélése során, ami mintegy 6000 milliárd forintot jelent.
Ki gondolta volna, hogy a 2021 elején még csak 20 euró körül mozgó gázár őszre 160 euró fölé, azaz nyolcszorosára drágul és még az év végén is 100 euró körül hullámzik? És azt ki gondolta volna, hogy a német zsinór áramár az év eleji 40-50 euró körülről csaknem a tízszeresére drágul karácsony körülre? Egészen extrém mértékű áremelkedések tarkították tehát a mögöttünk hagyott évet és ez bizonyára rengeteg kormányzati és vállalati döntéshozó idegeit is borzolta. De az év lezárásával ezeknek a problémáknak bizonyára nincs vége: rengeteg iparágba begyűrűzik mindez 2022-ben és végső soron a még a rezsicsökkentéssel védett magyar lakosság is meg fogja ezt érezni legalább az infláción keresztül.
Egy éve karácsonykor a magyar-lengyel uniós költségvetési vétó elhárítása volt kiemelt hír, most pedig éppen ez az a két ország, amely bár fél éve benyújtotta a helyreállítási tervét Brüsszelnek, mégsem sikerült egyelőre elfogadtatni azokat a jogállamisági viták miatt, így egyetlen eurócentet sem tudtak még lehívni belőlük. A magyar esetben biztos, hogy ez a beragadt helyzet legalább a 2022-es tavaszi parlamenti választásokig így is marad, a lengyel eset viszont kiszámíthatatlanabb, mert ott mélyebb a viták tartalma, de a választások nem annyira zavarnak bele a képbe, így elvileg nagyobb a kormánypártok mozgástere is a megállapodásra.
A kormányfő által percekkel ezelőtt bejelentett 9,5 millió darabos Pfizer-rendelés az omikron variáns ellen megerősítette azt az értesülést, amit a Portfolio elsőként írt meg múlt pénteken, miszerint visszaszálltunk a közös uniós Pfizer-rendelésbe, amiből májusban egyedül Magyarország maradt ki.
„Magyarország nem fogja adni a támogatását semmifajta szankcióhoz a boszniai szerbek vezetőjével, Milorad Dodikkal szemben. Ha lesz ilyen javaslat, meg fogjuk vétózni” az Európai Tanácsban – hangsúlyozta szombati Facebook-posztjában a magyar külügyminiszter azután, hogy német kollégája a héten szankciókat helyezett kilátásba Dodikkal szemben.
A köznyelv nettó befizetőknek nevezi azokat az európai uniós tagállamokat, melyek nagyobb összeggel járulnak hozzá az EU központi költségvetéséhez, mint amekkorát onnan visszakapnak. Hasonlóan a nettó haszonélvezők esetén ez a kapcsolat fordított: ezek az országok az EU központi költségvetéséből a befizetéseiknél magasabb összegű forrásokhoz jutnak hozzá.
Történelmi zárócsúcs, 136 euró/MWh alakult csütörtök este a vezető európai gáztőzsde (TTF) decemberi kontraktusára, miután híre ment, hogy az oroszok mára nem foglaltak szállítási kapacitást az egyik legfőbb európai szállítási útvonalukra, a Jamál-Európa vezetéken Németország irányába.
Bár a hivatalos napirenden szerepelt és tárgyaltak is róla, ritka példaként mégsem született megállapodás az egekben lévő energiaárak témájáról a csütörtök éjjel véget ért EU-csúcson, mert néhány tagállam megfúrta a sokadik szöveg tervezetet is, így végül ez a téma teljesen kimaradt a csúcs zárónyilatkozatából. Közben egy másik téma, az Oroszországgal szembeni potenciális szankció, viszont bekerült a zárónyilatkozatba, és ez pont felfelé hajtja az energiaárakat
Az Európai Uniót aggasztja Oroszország szomszédaival szembeni „agresszív” hozzáállása, és figyelmeztette Moszkvát, hogy „nagy árat” fog fizetni, ha megtámadja Ukrajnát – számolt be a CNBC.
Megkezdődött csütörtökön Brüsszelben az európai uniós tagállamok vezetőinek találkozója, amelynek középpontjában korábbi hivatalos közlések szerint a koronavírus-járvány visszaszorítása, az energiaárak emelkedése, a migráció külső aspektusai, valamint az orosz-ukrán határon kialakult feszültség áll.
Ma hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság a júliusi klímacsomag folytatását, amelyek a gáz-, a karbon-, illetve az ingatlanpiac szereplőit érintik majd, és azt célozzák, hogy az EU 2030-ra valóban el tudja érni az 55%-os kibocsátás-csökkentési célját az 1990-es bázishoz képest. Ha pedig ez a cél magabiztosabban elérhető, akkor azzal a 2050-es nettó zéró karbonkibocsátási célját is nagyobb eséllyel el tudja érni az uniós közösség.
Az utóbbi időben több tagállamban a politikusok, sőt az alkotmánybíróságok is megkérdőjelezték az Európai Bíróság joghatóságát és az uniós jog elsőbbrendűségét, ami „egy rendkívül veszélyes helyzet és a jelenlegi formájában veszélyezteti az uniós projekt fennmaradását” – jelentette ki az Európai Bíróság elnöke a Politico-nak.
A 2022 első félévi francia soros EU-elnökség alatt elindul majd Magyarország ellen a jogállamisági eljárás, az áprilisi választások előtt pedig nem várható pénz folyósítása az uniós helyreállítási alapból – lényegében ezek a főbb információk derültek ki az EU-pénzek kilátásairól Emmanuel Macron francia köztársasági elnök hétfői budapesti látogatása kapcsán.
Az EU újabb, Oroszország elleni szankciók lehetőségét mérlegeli az Egyesült Államokkal és az Egyesült Királysággal karöltve, amelyeket Ukrajna esetleges megtámadása esetén léptetnének érvénybe – írja a Reuters.
Lengyelország igazságügyi minisztere szerint az országnak fel kellene függesztenie az uniós költségvetésbe történő befizetéseit, és meg kellene vétóznia az európai politikákat, ha Brüsszel csökkenti a Varsónak szánt pénzeket, és fokozza a jogállamiságért folytatott harcot, írja a Financial Times.
Németország egyértelmű Európa-barát napirendet határozott meg, és azt vallja, hogy mindenekelőtt erős és független Európai Unió létrehozására kell törekedni - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Brüsszelben Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével közösen tartott sajtótájékoztatóján pénteken.
A növekedés szerkezetének kell megváltoznia.
A Mindset Pszichológia szakértőjének cikke.
Már az orvosok ellátását is érinti az erőforráshiány.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
